Jamaika

Közeledik a nyár. Az legkényelmesebb utazási formák a repülős utak. .A repülőjegyeket különféle helyfoglaló rendszerekben online is lefoglalhatjuk .A légitársaságok számtalan kedvezményes  repülőjegyet  kínálnak az utazni vágyóknak. Az utazási irodák is egyre több repülős úttal állnak rendelkezésünkre, megkímélve minket a fárasztó autóval történő utazástól. Akik tartanak a repülős utaktól, azok megnyugtatására csak annyit, hogy a baleseti statisztikák szerint, jóval  kevesebb kockázattal jár az utazás repülővel, mint személygépkocsival.

Jamaicai Utazás-Nyaralás

Repülős utak, repülőjegyek

A lakosság 80%-a keresztény. Az öt legtöbb főt számláló egyház: church of god (21,6%), baptista (9%), adventista (8,8%), pünkösdista (7,6%) és anglikán (5%). Számos az inkvizíció elől menekülő spanyol római katolikus is letelepedett a szigeten és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A fennmaradó 20% a jamaicai eredetű rasztafári vallás, hinduizmus és buddhizmus hívője. Elhanyagolható lélekszámú iszlám és izraelita közösség is megvetette a lábát a szigeten.

Jamaicából ered a rasztafariánus vallás, aminek világszerte mintegy 1 millió követője van. A raszták I. Hailé Szelasszié etióp császárt tartják a „fekete (afrikai) messiásnak.” A rasztafári elnevezés a Ras Tafari névből ered, ez volt a neve Szelasszié császárnak a koronázása előtt. Szelassziét a raszták Jah (Jahve rövidítése, Isten raszta elnevezése) földi megtestesülésének és a szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom a jamaicai fekete munkásoktól és parasztoktól ered az 1930-as évekből, egy bibliai prófécia sajátos értelmezéséből, fekete politikai törekvésekből és Marcus Mosiah Garvey raszta próféta tanításaiból. A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsolódik a mozgalomhoz, de nem általános a követők között. A raszták számára a marihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez, de használata nem kötelező. Vannak raszták, akik nem szívnak. A raszta mozgalom a világ számos részén elterjedt, főleg migráció útján és a reggaezene közvetítésével, ami főként Bob Marleynak köszönhető. 2000-ben több mint egymillió raszta volt szerte a világon. A jamaicaiak öt százaléka tartja magát raszta vallásúnak.

Jamaica hivatalos nyelve az angol, amit elég ízes tájszólásban beszélnek. Emellett az angol egy afrikaiasított változatát a Jamaicai Patoiszt is előszeretettel használják. Az alsóbb néprétegekben szinte teljes mértékben a Patoisz a használatos, de ahogy haladunk felfelé a társadalmi ranglétrán úgy válik az emberek beszéde egyre jobban hasonlóvá a standard angolhoz, míg a vezető réteg már teljesen helyesen beszéli az angolt. Azonban az átlag jamaicai az angolt és a patoisz kifejezéseket keverve, felváltva használja helyzettől függően.A lakosság, a legfrissebb adatok szerint szinte teljes mértékben feketékből,illetve mulattokból áll.A feketék(afrikaiak),a rabszolgák leszármazottai.Sajátos kultúrát hoztak létre, itt született meg a fekete gyökerekkel rendelkező rasztafari vallás.Ma már a népesség 90%-a fekete,7%-a mulatt. A mulattok fekete-fehér keverékek,bőrszínük világosabb a feketéknél,de alapjában véve negridek. Mindössze 1% fehér ,szintén 1% indiai ál az országban.A fehérek,a gyarmatosítók leszármazottai.Az ázsiaiak szerződéses munkásként érkeztek ide.A fennmaradó 1% fekete-indiai.kínai keverék,illetve kínai származású.

Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja - „sok nemzetből egy” – meglehetősen sokszínű. Népessége afrikaiakból, spanyolokból, indiaiakból, angolokból, kínaiakból, közel-keletiekből áll. A jamaicaiak 80-85%-a főleg afrikai ősökre tekinthet vissza, a többiek kevert etnikumúak: 80% néger, 3% kínai, 3% indiai, 5% mesztic, 5% mulatt, 3% fehér, 1% indián.

Az elmúlt évtizedek során több százezer jamaicai vándorolt ki főként az Egyesült Államokba, Kanadába és Angliába. Az utóbbi időszakban a kivándorlás mértéke csökkenni látszik
 

Jamaica a karibi térség harmadik legnagyobb szigete. Belsejét kiterjedt hegység borítja parti síksággal körülvéve, ezért a nagyobb városok mind a part közelébe települtek például: Kingston, Spanish Town, Mandeville és Montego Bay. Hegyeiből több mint 120 patak, folyó indul útnak a csodás fehér homokú tengerpartokig, de nem ritkák a sziklás partszakaszok sem. Változatos felszíni formáinak és egész létezésének oka a dél- és észak-amerikai kőzetlemezek egymáshoz préselődése, aminek hatására a Nagy-Antillák szigetcsoport többi tagjával együtt kiemelkedett a tengerből.

Éghajlat
Éghajlata trópusi, forró és csapadékos. A sziget hegyes-völgyes belsejében az éghajlat némileg hűvösebb mint a sík parti területeken. Évszakos hőmérséklet változások tulajdonképpen nincsenek. A nappali átlaghőmérséklet 31 °C, az éjszakai pedig 21 °C körül alakul. Az esős évszak júniusban kezdődik és novemberig tart, a legcsapadékosabb hónap szeptember, viszont futó záporok, zivatarok egész évben előfordulhatnak (az esős évszakban 1-2 °C-kal melegebb van).

Élővilág, természetvédelem 

A mezőgazdaság területigénye miatt mára csak területének 24%-át borítják erdők, ezekben a több millió éves elzártság következményeképp figyelemre méltó bioszféra fejlődött ki. Több mint 600 különböző virág- és 300 fafajtának ad otthont, állatvilága is legalább ilyen különleges. Az erdők nagy része a hegyekben terül el, a part menti síkságot művelik meg, és a tengerpart közvetlen közelét szintén erdők borítják.

Dél-Amerika felől népesedett be a sziget i.e. 4000 és i.e. 1000 között arawak és talán taino indiánokkal. Vitatott, hogy a fehérek érkezésekor léteztek-e még a szigeten jelentősebb számban, vagy lényegében kihaltak akkorra. Az arawak kultúrának nagyon csekély nyoma maradt.

Kolumbusz Kristóf 1494-ben szállt először partra itt és Spanyolország birtokává nyílvánította. Az első jamaicai telep: Sevilla. Ezt 1554-ben, ismétlődő kalóztámadások után elhagyták és a főváros Spanish Town-ba költözött. Ezt 1534 elején alapította Santiago de la Vega. Itt található a brit gyarmatok legrégebbi katedrálisa. A spanyolokat később erővel kitelepítették a városból. Ez legkésőbb 1655-ig megtörtént, amikor Tower Isle (az utolsó jamaicai spanyol erőd) elestével teljesen angol kézre került a sziget. Don Arnoldo de Yassi védte Tower Isle erődjét öt éven át az angolok ellen, aztán Kubába menekült. A támadó angolok parancsnokai: William Penn angol admirális (a pennsylvániai William Penn apja) és Robert Venables tábornok. A spanyol uralmat követő kétszáz évnyi angol, majd brit uralom idején Jamaica a világ legfontosabb cukorexportáló országává vált. Ez az importált afrikai rabszolgák tömeges alkalmazásával volt lehetséges. A rabszolgakereskedelem betiltása után az 1800-as évek első felében Indiából és Kínából szerződéses munkásokat hoztak. Utódaik máig is Jamaicán élnek.

A rabszolgamunka erőteljes kihasználása következtében a XIX. század elejétől a feketék száma hússzorosa a fehérekének. Ez az arány azóta nagyjából stabil és állandó forrása a lázadásoknak. Lázadások sora után a rabszolgaságot 1834-ben tiltották be, a korábbi rabszolgák teljes egyenjogúsítására 1838-ban került sor.

Jamaica gazdaságilag lassan függetlenedett az Egyesült Királyságtól. 1958-ban a Nyugatindiai Szövetség tartománya lett. Ebben a szövetségben egyesült egész Brit Nyugat-India. Jamaica teljes függetlenségét a Szövetségből való kilépéssel érte el 1962-ben.

A függetlenség első tíz évében az egymást követő konzervatív kormányok idején évi hat százalékot meghaladó gyors gazdasági növekedést élt át az ország. Nagyarányú tőkebefektetés érkezett a bauxitbányászatba és alumíniumkohászatba, az idegenforgalomba, a gyáriparba és jóval kisebb arányban a mezőgazdaságba. Az első évtized optimizmusa növekvő érzékenységet hozott az egyenlőtlenséggel szemben, a növekedés hasznából nem részesülő városi szegénység sorsával szemben. Ez, párosulva az 1970-től lassuló világgazdasággal, a választókat kormányváltásra késztette 1972-ben, a Nép Nemzeti Pártját (PNP) választották meg. Ettől kezdve a kormánypolitika nagyobb szociális igazságosságra törekedett az oktatásban és egészségügyben, de Jamaica gazdaságilag hanyatlott és 1980-ban a nemzeti össztermék 25%-kal maradt az 1972-es szint alatt. Növekvő külső és belső eladósodottság, párosulva a nagy költségvetési hiánnyal az IMF által javasolt megszorító intézkedések végrehajtására kényszerítette a kormányt.

A gazdasági hanyatlás az 1980-as évek közepéig tartott, amit súlyosbított a legnagyobb (Alpart) és harmadik (Alcoa) alumíniumgyártó termelésének leállítása. Jelentősen csökkent a második legnagyobb alumíniumgyártó (Alcan) termelése is, a Reynolds Jamaica Mines Ltd. bezárta jamaicai bányáit. Turista is kevesebb érkezett. Az 1980-as évektől kezdve Jamaica virágzó ország, ahol nagy a bűnözés, a jelentéktelen lopások súlyos problémává váltak.

Főváros Kingston
é. sz. 17° 59′ ny. h. 76° 48′

Államforma Alkotmányos monarchia
 - Uralkodó II. Erzsébet
 - Főkormányzó Kenneth Hall
 - Miniszterelnök Bruce Golding

 
Hivatalos nyelv angol (Jamaicai patoisz)
Függetlenség az Egyesült Királyságtól 
 - Dátum 1962. augusztus 6. 
Terület  
 - Összes 10 991 km²  
 - Víz (%) 1,5
Népesség  
 - 2005-ös évi becslés 2 735 520 
 - Népsűrűség 249 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
 - Összes 10 565 millió dollár

PPP: 11 328 millió dollár
 - Egy főre jutó 3 952 dollár

PPP: 4 482 dollár
HDI (2004) 0,724 (104.) – közepes
Pénznem Jamaicai dollár (JMD)
Időzóna (UTC-5)
Internet TLD .jm
Nemzetközi gépkocsijel JA
Hívószám +1-876
A CARICOM, az ENSZ és az OAS tagja.

Jamaica egy, a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó 240 km hosszú és 80 km széles szigetország. A Karib-tengeren helyezkedik el, A Közép-Amerikai szárazföldtől 680 km-re keletre, Kubától 150 km-re délre és az Hispaniola nevű szigeten lévő Haititől és Dominikától pedig 180 km-re nyugatra.

A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik aminek jelentése „A források szigete.” Felfedezése után a spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.
Az ország lakossága meglehetősen kevert, azonban túlnyomó többsége az Afrikából áthurcolt rabszolgák leszármazottja. Jamaica az amerikai szubkontinens harmadik legnépesebb tisztán angol anyanyelvű országa az Egyesült Államok és Kanada után. Innen ered a rasztafári mozgalom. Itt született Bob Marley. Jamaica a reggae zene őshazája.